2010. november 21., vasárnap

Rövidke és régike de a vége újika

Tegnap volt az EMA, én viszont belealudtam… Asszem addig bírtam ébren maradni, hogy a Linkin Park fellépett. Ma korán kellett kelni. Azt hittem, hogy könnyű lesz, de nem! Már el is felejtettem, milyen a Happy tree friends zenéjére ébredni… Már rendesen fel voltam ébredve 6kor, de a fejem húzott vissza, ezért rányomtam még 5 percet. Kínlódtam… Nagy nehezen letámolyogtam a lépcsőn, utána vissza, készülődtem, és természetesen minden cuccomat folyamatosan fent hagytam. Vissza kellett menni a lépcsőn le-föl, le-föl.

Egészen elfelejtettem, hogy mi is volt a suliban. Igazából többet vártam :\

-----------------------------------------

És igen gyerekek, a fentebb látható pár sor ősrégi, még a kambrium korból maradt ránk. Értéke felbecsülhetetlenül alacsony. Szó szerint értéktelen. Ugyanúgy, ahogy néhány ember, akiknek az élete abból áll, hogy nyilvánosan megalázzon másokat. De erről már írtam. Sokkal fontosabbnak tartom azokat, akik valamilyen módon – kulturáltan – hozzájárulnak a szórakoztatásunkhoz saját tehetségből. Gondolok itt sok mindenre, például írás(Beletartozik a költészet és hasonlók, meg a blogírást is idevenném, persze, csak ha emberhez méltó dolgokról írnak, emberi helyesírással.) festészet, rajzolás, színészkedés( Szintén normálisnak nevezhető emberek közreműködésével, káromkodást mellőzve, vagy csak az egészséges kategóriába sorolva.)zenélés( Megvan nekem is az a műfaj, amit istenítek, és olyan is van, amit nem értek és ki nem állhatok.)

Lehet, hogy kihagytam valamit, mostanában rendkívül feledékeny vagyok. Azt viszont nem fogom elfelejteni, hogy amint tudok, rakjak ide néhány írást Bogitól :) Nagyon tetszik amiket ír. Most épp ráalszom a klaviatúrára. Ki is kapcsolom a gépet. Pás!

ZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZZ~

˙

1 megjegyzés:

  1. Ez a feledékenység ismerős. Olyan, mintha szétcsapták volna a memóriám. >.< :)

    VálaszTörlés