Sikeresen elkezdtem az évet. Vannak ötöseim meg egy négyesem. Le vagyok terhelve, ugyanis hétfőn 10 kilós a táska. Lemértem. Szekrényem meg nincs, mert tudod, ki fog rohangálni szünetben. Kiderült, hogy járnom KELL különangolra, hogy felkészüljek a nyelvvizsgára. Fantasztikus. Ez lesz a harmadik felkészülős év. Azt hittem, megúszom, de nem. Anyum erőlteti annyira. Na nem a nyelvvizsgát, az tényleg fontos és le szeretném tenni. Az előkészítőre gondoltam. Ma tudtam csak meg, hogy emiatt hétfőn és szerdán 9 órám lesz. Hát nem csudi? Örülök, ha háromnegyed 5re hazaérek. Ilyen sokáig még akkor sem voltam a suliban, mikor napközis voltam. Nem panaszkodom, biztos lehetne rosszabb.
Szkenneljem, ne szkenneljem? Szkennelem. Scan Status: 32 %…62%…83%…100%
Tudom. Nem lett valami hűdehajde. Ezt le is zártuk.
Beszéljünk az itthoni dolgokról. Meghalt a szürke macska kiscicája, akit Ingridnek neveztem el a halála előnapján. Valószínűleg a betegség vitte el. Lett “helyette” egy gyöngytyúkunk. Nem mi akartuk, egyszerűen csak bejött az udvarba és ideköltözött. Egész jól elvan. Majdnem egy hete mondta apum, hogy lett egy Gyöngyikénk. Azóta itt van, bár ritkán látom, mert rendszerint a fán van, mikor elindulok reggel itthonról. Ma láttam, mikor hazaértem. Meg is ijesztettem véletlenül. Nem figyeltem, hogy ott van és bogarakat gyűjtöget a fűből, és nem valami finoman csuktam be a kiskaput. Csattant. Gyöngyi megijedt. Gyöngyi arrébb állt bogarászni. Mesélek még egy állatos sztorit. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy macska, amelyik fogta magát és ideköltözött. Etetgettük, szerettük, csak a cica nagyon beteg volt. Mégsem halt meg. Helyette két kiscicát fialt nekünk… Akiket nem etetett és éhen haltak. Telt, múlt az idő, ismét születtek kiscicák, ezúttal 3 gyönyörű kis teremtmény… Szintén ott hagyta őket elpusztulni. Nem tehettünk értük semmit. Hónapokkal később ez a nagymacska szétterjesztette betegségét a többi cicára, akik már hosszabb ideje a háznál laktak. Nekik szerencsére nem lett bajuk… Kivéve egy szürke macska kiscicájának. Begyulladt a szeme, beteg volt, elvittük hát állatorvoshoz, aki injekciót döfött a kis 40dekás állatkába. Másnap meghalt. A beteg macska lelkén már 6 kisállat halála száradt. Ez így nem mehet tovább – gondoltuk, majd az említett jószágot autóba raktuk és elvittük a falu szélére, hátha nem jön haza és bemegy abba az udvarba, amit kinéztünk neki. A terv nem sikerült, a macska hazatalált. Pár napra rá látjuk, hogy furcsán viselkedik, nagy a hasa és a hintaágyon fekszik. Gyorsan leveszem onnan és beteszem a macskakosárba, mert úgy tűnik, éppen fial! Úgy volt. Végignéztem, ahogy 3 életképtelen kiscicát szül. Az első könnyen jött, de látszott, hogy valami nincs rendben. Burokban volt, amiből az anyja nem szedte ki. Még mozgott, de az már csak a haláltusája volt szegénynek, valószínűleg fuldoklott. Nem élte meg a testvérei születését. Ő egy kicsit nehezebben jöttek ki. Azt hittem, csak 1 van, de utána láttam, hogy az igazából 2 nagyon kicsi cica.Éltek, de az anyjuk egyszerűen tájuk feküdt. Másnap reggel a nagymacska már nem volt ott, 3ból 1 cicus még mindig az életéért küzdött. Az egész kosár tiszta mocsok és vér volt. Olyan bűz terjengett, hogy rosszul lettem. Anyukám azt mondta, délben már egyik sem élt. Eltemette őket. Így történt hát, hogy a nagymacska miatt 9 pici cica vesztette életét.
Még egy valamit elmondok, utána pá. A buszon hétfőn odaült mellém egy lány, akivel összeismerkedtünk. Először kicsit meg voltam ijedve, mert nem nagyon szólok idegenekhez. Ő viszont tök közvetlen volt. Tegnap már a pasijáról is beszélt és megosztottuk egymással a fájó emlékeinket, meg a heti időjárást. Ma nem előre ültem, hanem kicsit hátrébb, szóval most nem jött oda. Előrement, hogy kilásson az ablakon. Nem beszélgettünk, csak annyit, hogy megkérdezte, miért ezzel a késői busszal megyek. Érdekesség: A legjobb barátnőjét úgy hívják, mint engem, az én legjobb barátnőmet pedig úgy hívják, mint őt.
Utoljára egy zene.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése