2010. augusztus 26., csütörtök

Biciklitúra

Hm… A biciklizésre adok egy második esélyt, mert én is beláttam, hogy nem fog menni, már sehogy sem.Minden rendben volt. Apummal bebicikliztünk a Füsti cukrászdáig. Ettünk egy-egy fagyit. Ha neadjisten eltalálnám egyszer, hogy bicajjal megyek suliba, mostmár tudom, merre kell menni. Utána elindultunk Szandyékhoz, és majdnem elütöttem bicajjal egy tatát XD Nem tudta eldönteni, hogy átengedjen minket vagy ne. Egyszer elindult, hirtelen megállt és újra nekiiramodott. Azután mentünk, és hoppá, elfogyott a bicikliút. A másik oldalon van! Nagyon jól nyomtam: Jött egy autó, (jóvanna messze volt) és így lazán átsiklottam. Közben a többi biciklista szépen leszállt és várt az autóra, hogy elmenjen. Apukám is “meglepődött”, hogy mi a francot csinálok? Ilyenkor le kell szállni, és megvárni az autót. Opsz. Jó, engem nem tanítottak meg városban biciklizni, sajnálom! Elértünk oda, hogy már csak két utca volt. Elindultunk az utolsó előttin. Hol is kell majd lefordulni?.. Én tudom! Megyünk egyenesen, egy lehetőség. Ez még nem az, majd a következő. Megyünk tovább és egy hozzám hasonló képességekkel rendelkező kedves biciklis majdnem elütött minket. Második lehetőség. Ez lesz az, megismerem ezt az utcát! Ezúton is, Szandynak üzenem: Bet-on itt xD Itt le kell fordulni jobbra, ismerem! :D Mostmár simán eltalálnék a Coop-ba is egyedül :D De csapatostul sokkal jobb xD Nos igen, bekopogtam Szandyékhoz, és Sziaa Szandyy :D Beszélgettünk

A biciklizési időpont kijelölve: Szombat!

Szval ha minden jó lesz akk megtanulom a verseket év elején!

Nehéz lesz betartani :D De nem baj!

Úgy kőkemény 7 percig voltunk Szandyéknál, mert menni kellett. Szabálytalankodjunk? Szabálytalankodjunk, ma már úgyis mindegy hogy egyel több vagy kevesebb! xD Szóval, az új úton mentünk az épülő Tesco mellett. Nem lett volna szabad, de jó kis út XD Lefordultunk egy kevésbé jó földútra, ami elvitt a tanyához. Rég voltam ott :) A kapuban rögtönn ott volt a kiskutyánk :D De szép lett, sokat változott. De még mindig ismer engem. Tiszta idióta! Sztem sose fárad el! Felváltva ugrál, fut, rágja a lábunk és a cipőnk, lefekszik a fűbe és hempereg. Nagyon boldog lehet :) A barik ott nézelődtek mellettem. Maguktól odajöttek hozzám és még a fejüket közelebb tolták, hogy simogassam őket. Nagyon kedvesek :) A libákat nem mertem megkörnyékezni, de azért szépek :) Találtam 2 kiscicát :D A kutyi kötöszködik velük, de csak játékból. Meg terelni akarja s birkákat, azok meg csak …” Te? Terelni minket? Majd ha nagyobb leszel, öcsisajt!”

Tök jól elvoltam :) Jó lenne többször elmenni, de egyedül úgyse mehetek, mert rámtámad az a naaaagy fééélelmetes kutya ami ott van nem messze, és jaaaj, mi lesz ha megtámad, hát semmi, ugyanis meg van kötve. Lánccsörgés legalább is van. De lehet, hogy direkt a kutya megcsörget egy láncot, hogy azt a látszatot keltse, hogy meg van kötve. Mikor az áldozata figyelme lankad, orvul támad.

Nos, igen.

Igen nagy utat tettünk meg bicajjal. Még az üvegházba is elmentünk. Egyébként a tanyai földutak nem tesznek jót a szétbiciklizett popónak >_<

Azután még elbicajoztunk a fóliáinkhoz és láttam: Az Uborkák KIPUSZTULTAK XD Höhööööö!! Már ideje volt.

Utána még boltba is mentünk citromos sörért. :)

Végül haza…

(nem tudom hogy kapcsolódik ide a videó, de én nagyon szeretem :D)

2010. augusztus 24., kedd

Ígérem...

Tuti, hogy vmi nem fog összejönni.
Vagy mégsem jön apum biciklizni, vagy Szandy nincs otthon...
100 hogy lesz valami.
Ha minden úgy fog menni ahogy el van tervezve, akkor suliban az első dolgom az lesz, hogy megtanulom a verseket amiket felad a tanárnő! Eskü...
(Höh, de úgyse kell majd, mert nem fog összejönni ez az egész :P)
----------------------------------------- SZERK:
Apum nem felejtett el. Nemsoká jön. Kipipálva
És mostmár szinte tuti hogy Szandy nem lesz otthon :D Annyira jellemző lenne. Nekivágunk Csongrádnak, rákészülök, erre 100 h nem lesz otthon. Na majd meglátjuk.
Az ígéret még mindig áll.

2010. augusztus 23., hétfő

Bless The Fall - Take Me Now (Lyrics)

Nem jut az eszembe más

Ma reggel 9 körül unokatesóm keltett. Azt álmodtam, hogy átjött hozzánk gépezni. Felkeltem, csörgött a telóm és ki volt? Unokatesóm, hogy átjöhet-e játszani a Harry Potterrel XD Hát mondom faja. Ilyen korán?? Na nem baj. Felöltöztem és már itt is volt. Újrakezdtük a játékot, immár harmadjára. “szét-anyázta-azokat-a-köcsögöket-akik-kártyát-árultak” XD Mindig beleakadt egy árus gyerekbe de nem volt pénzünk. Mentünk volna tovább de megint beleakadtunk: Hey, Harry! Over Here!

‘nyádat XD

Utána menni kellet nagyiékhoz kajálni. Nem tudom mi értelme volt, de jó volt a kaja :P

------------------------------------------------------------------

Ez tegnap volt. Most 23.-a van.  éjfél után pár percel mentem aludni, az órámat meg 7:30ra állítottam. Még egy pár napig ez lesz, utána 6:30. így szoktatom magam sulira. A reggelek fájni fognak :S

Nem késhetem le a buszt :(

Megegyeztünk, hogy végre én is fogok kapni zsebpénzt. Naponta 500 forint. Cserébe anyum nem fog nekem kaját venni a boltban. Vagy veszek magamnak, vaaagy :D Az az ötletem támadt, hogy itthon is elkészíthetem a szenyámat és viszek itthonról teát. Mi jön ki? Nem fogy a pénzem :D Szóval király, nem? xD

Nos, a reggelektől eltekintve jó lesz már a suli. Itthon szanaszét unom az agyam, és kínomban már kitaláltam, hogy menjünk el Szandyval holnap bicajjal Szentesig :) Izgi lesz. Remélem összejön.

Nem igazán jut most eszembe semmi. Majd ha lesz valami, még írok.

(Bazz megint lemerült az egér –.-“ Szerencse hogy van digitális táblám)

2010. augusztus 22., vasárnap

Hangulat

Valaki popón billenthetne néha… Hanyagolom az írást. Miért? Mert lusta vagyok :( Mi lesz akkor, ha kezdődik a suli? :S Még ennél is kevesebbet fogok írni. Akkor nem igazán lesz időm, örülni fogok, ha el tudom olvasni azt a 300 újdonságot, ami nap mint nap történik facebook-on… Kurva farmville, már annyira nem is szeretem :S Állandóan lefagy. Idegesít. Meg már megint “Harvest Ready”. Leszarom!! Inkább váltsunk témát:

Tegnap augusztus 20 volt, ugye. Mentünk Szegedre a szabadtérire, megnézni a Hair-t. Még csak most tudtam rájönni, hogy milyen jó volt… Akkor nem vettem észre, mert a hangulatom a béka feneke alatt volt, meghatározatlan okokból. Egyszer csak kibukott belőlem a rosszkedv, és sírhatnékom lett. Nem tudtam élvezni az előadást, ezért jó dühös lettem magamra: még rosszabb lett a kedvem. Nehezen, de visszatartottam a sírást. Már fájtak az utolsó ujjperceim… Nem sűrűn van ilyen. Nem akartam hogy lássák, sírok. Kérdezgették volna, hogy Jajj mi a bajod? Mi történt? Miért sírsz? Nem tetszik az előadás?

Nincs semmi bajom. Nem tudom. Nem tudom… Az előadással semmi bajom. Annyira nem tudtam figyelni a végén, hogy nem esett le mi van. Úgy kellett nekem elmagyarázni, hogy mi történt végül is. Annyira el voltam azzal foglalva, hogy ne sírjak. Mély levegő. Fájó ujjvégek… Mély levegő. Nincs semmi baj… Nem bírom tovább…

De senki sem vette észre a kocsiban, hogy könnyezett a szemem. Szerencsére. Azt hitték volna, hogy ennyire meghatott az előadás vége. Hogy hathatott volna meg ha nem is fogtam fel? Mindig akkor tör rám a rossz hangulat. mikor nem kéne :( Bármire gondoltam, csak szomorú lettem. Csak újabb gondolatok lettek belőle. Szomorúak.

emo part3 (36)

2010. augusztus 10., kedd

Suli… ♥?

,,Azzal, hogy szeretünk valakit a kezébe adjuk a lehetőséget, hogy fájdalmat okozzon nekünk!"

"Tudod Malacka, van úgy, hogy valaki nagyon törődik a másikkal. Azt hiszem, ezt hívják szeretetnek."

“- Pont jókor jössz, mert ez a nap legjobb része.
- Melyik az a rész?
- Az, amikor te meg én mi leszünk.”

Azt hiszem, már nagyon várom a szeptembert. Újra látni akarom a barátaimat.

05:25 – Első ébresztés, majd benyomok egy szundit.

05:45 – próbálkozás a felkeléssel. Ha nem sikerül, várok még egy kicsit.

06:00 – Muszáj felkelnem. Különben nem készülnék el időben.

          Gondolkodok egy kicsit, kinézek az ablakon, és ruhát választok, amit utána fel is veszek.

          Fogmosás, fésülködés, smink, satöbbi.

          Csörög a telefonom, anya kérdezi, hogy felkeltem-e már.

          Táska bepakolása

          Cipő keresés. Bérlet és telefon ellenőrzés. Minden megvan. Mehetünk

          Érkezés a buszmegállóba, távolabb állok a tömegtől és várok

7:00 - Jön a busz. Befurakodok a tömeg elejéhez, bérlet elő, és felszállás.

          Zötykölődés a buszon, gondolkodás, aggódás azért, hogy mi lesz, ha most elalszok? :)

          Befutott a busz. Leszállás. Irány a suli.

          Séta, séta, séta. Már nemsokára odaérek. Hallgatom, amiket az előttem és a hátam mögött lépkedő emberek beszélnek.

7:23 körül – Érkezés. Azt szeretem a legjobban, mikor a saját osztályunkban van első óránk.

         Köszönés, kabát+sapka(ha van rajtam) levétele, felakasztása a fogasra.

         Táska felrakása a padra.

         Szétnézek, hogy merre vannak a többiek, akikkel beszélgetni szoktam. Addig szórakozunk, amíg be nem jön a tanár.

        Vigyázzba állás, jelentés végighallgatása, könyv és füzet elővétele.

        Írás, félig odafigyelés,firkálgatás a füzetbe. Beszélgetés a padtársammal.

        Körülnézés, úgy tenni, mintha az egész osztályt figyelném, de igazából csak 1 bizonyos embert lesek. ♥

        80 %-os figyelés.

        Mikor lesz már vége az órának? Mikor is csöngetnek?… Kérdezzük meg a mögöttünk/előttünk ülőt.

       Kicsöngettek. Cucc be a padba. Valaki felkiált: Milyen óránk lesz???

       Felkiáltok: Milyen óránk lesz???

       Ha nem kapok választ, megnézem, hogy milyen könyveket pakolnak elő a többiek. Én is előveszem.

      Hülyéskedés a többiekkel. Ha eddig nem velük voltunk, akkor odamegyünk hozzájuk: Bala és Pisti. Fel tudják dobni a hangulatot ^^

      Becsöngettek, jön a tanár, és folytatódik minden, egészen az utolsó óra végéig.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ Folyt. köv.

2010. augusztus 9., hétfő

Zümii

Könyvajánló: Csitt, csitt.

“Vámpírok?! Lassan leáldoz nekik. Az ínyencek már a bukott angyalokra buknak.”

Teljes gőzzel olvasom, még ugyan nem értem a végére, de meg tudom állapítani: Zseniális! Nincsenek rá szavak… Szerintem fantasztikus!

Szent eskü

Bukott angyal

Tiltott szerelem

-------------------------------------------------------------------

Pár perce vettem a bátorságot, és írtam facebook-on Züminek. Emlékszel rá? Már egyszer említettem. Meg egyébként a blogja ott kukucskál bal oldalt. Nekünk integet =)

Mint már említettem, mindig kíváncsian várom az új post-okat, hogy többet tudjak meg az életéről, érzéseiről, gondolatairól. Ha vidám dolgot ír, én is boldog leszek. Ha koncerten volt, én irigykedek >< Ha el van keseredve, én is lehangolt leszek :( Furán hangzik, de ez van. Nem mertem bejelölni Facebook-on, hátha bunkóságnak tartja, hogy így ismeretlenül bejelölgetem. De jó lenne egyszer-kétszer beszélgetni vele :) De úgysem jöhet össze :( Én még “kicsi” vagyok, és jobb engem elkerülni. Hm… pesszimizmus száguld belőlem.  De legalább nem fogok akkorát koppanni, ha visszautasít. Ha meg esetleg jó lesz a vége, nagyon örülni fogok :D Reménykedek ^^ Meg abban is, hogy nem járattam le magam előtte teljesen. Mininovellát írtam >< De muszáj volt. A szavak maguktól jöttek ^^”

-------------------------------------------------------------------

Épp facebook-ozok. Imádom a facebook-ot. Nem tudom miért, de jó.

2010. augusztus 8., vasárnap

Hipp hopp, majdnem jött Vuk

Tegnap kimentünk a körösre. Nővérem, a barátja, unokatesóm meg én. Gondoltuk, megnézzük/hallgatjuk az IHM koncertet. Előtte ettem egy Gyrost meg ittam hozzá Hell-t. :P Nyami ^^ A koncert nem tűnt olyan hosszúnak… A végén mentünk felülni a polipra vagy pókra vagy mi a ***ra. Én ültem jobb oldalt, Unokatesóm meg bal oldalt. Hát megbántam! A menet eleje még nem volt gáz, csak a gyomrom liftezett >< De mikor begyorsultunk… Pff T_T Jó volt nagyon csak a csontom majdnem összezúzódott >< Mikor úgy elkezdett összevissza villogni meg már úgy éreztem h függőlegesen megyünk, akkor gondoltam, na itt jön a gyros. De mégsem jött, hálaajóégnek. De szar lett volna XD Már kezdtem azt kívánni, hogy elég, mert mindjárt meghalok. Ordibáltam hogy BAZDMEG! Egész végig ezt ordítottam… Egyébként valamilyen szinten élveztem. Rámjött a halálfélelem, és sikítottam jó nagyokat, a fickó meg elkezdi: Sikítsatok, ha gyorsabban akartok menni! Hát jólvan xD Vége lett a menetnek, azt gondoltam, h mééééég! O.<

De aztán rájöttem, hogy amíg le nem bírkózom a gyrost addig tuti hogy nem kéne mennem. Elég rosszul lettem T_T Mentünk egy kört,kortyoltam egy kevés VBK-t, utána visszaértünk. Még nem múlt el a hányingerem, de azért mentünk még egyet. Ez tök lightos volt, semmi extra nem volt. Nem is voltam szarul mikor leszálltunk. Na, de 2-3 perc múlva!! Olyan szarul még sose éreztem magam!! Gyalogoltunk vissza a kocsihoz. Jó távol parkoltunk :S Durva volt. Én közben úgy éreztem h hipp hopp jön vuk, de aztán nem jött. De az érzés megmaradt. Gondoltam, hogy de jó lesz itthon, milyen jót fogok aludni! Hát a f*szt. Nem bírtam aludni. Rohadt álmos voltam, meg minden, de amint lehunytam a szemem, azt éreztem hogy forog velem a világ. Szval király volt. Szenvedtem egy darabig, kinéztem az ablakon, és gyönyörű világosság volt … Megint. Kicsit kezd elegem lenni belőle :S Végül nagy nehezen valahogy elaludtam. Délben keltem és meglepődtem, mert még mindig ugyanolyan szarul éreztem magam … Ennek el kellett volna múlnia nem?

Mentünk moziba unokatesómékkal és néztük a Kutyák és Macskák-at. Tök jó volt :) A galamb a legjobb!

És még mindig hányingerem van!

Remélem elmúlik elalvás előtt.

2010. augusztus 2., hétfő

×_Hiko_×

Bizony, hosszú nap volt ez a mai. Hajnalig(sztem már bőven 4 után) forgolódtam :( Megint nem tudtam aludni. Elkeserítő… Aztán anyum 7kor ébresztett, mert elhatároztam hogy megyek vele a vásárba. Tudom, hülye ötlet volt de ez volt az egyetlen út, hogy végre vele legyek. Már kezdett hiányom lenni. Jött nagyi is. Általában szeretek velük lenni. Kivéve ha anya mérges rám…

Megmutattam nekik az új zenéket az mp4emen. Imádom. Blessthefall, Escape the Fate, Devil wears Prada, Underoath, Alesana. Majd a post végére beszúrom a legjobb zenét.

Érkezés a vásárba, Hiko megrémül. Rég látott ennyi embert. Halálfélelem. Anyumék ezt persze nem érthetik… Nem foglalkoznak vele. Csak azzal, hogy ne legyek olyan, mint aki karót nyelt. Már hogyne lennék olyan? Amúgy meg nem direkt volt… Mindig ez van nagy, ismeretlen tömegben. Jobbra néztem: marhaságok. Balra néztem: bőrpapucsok. Továbbmegyünk. ugyanez csak másik oldalon. Elhaladtam egy papucs mellett ami egész elviselhető volt. Próbáltam egy 38asat, az kicsi volt. Persze hogy volt nagyobb és kisebb, de olyan pont nem amilyen jó lett volna… De annyira nem izgatott. Mindenhol meg kellett állni és megnézni a ruhákat. Anyum és Nagyi ajánlgatták nekem a csinibbnél csinibb csillogó-villogó csajszis ruhákat, én meg csak röhögni tudok. Ugye ezt nem gondolták komolyan? Elkezdett tűzni a nap. Nem tűröm a meleget. Rosszul lettem az álmosságtól. Legalább is azt hittem. Lehet hogy éhes is voltam… Kérek lángost? Nem kérek lángost. Essünk túl ezen az egészen minél gyorsabban. De hülye voltam hogy eljöttem. Mindenfelé mászkáltunk. Az egész egy nagy szenvedés volt. Összesen 3 dolgot láttam ami elviselhető lett volna, de persze hogy nincs olyan ami jó lenne … Annyira jellemző :S Hát én milyen hálás voltam mikor elhagytuk a vásárt! dél körül. Soha többé nem megyek el!

Itthon boldog szülinapot kívántam Zsebónak és Boldog névnapot Boginak ^^ Aztán vártam hogy Szandy feltolja magát msn-re. És megkérdeztem tőle A Kérdést. A válasza nem pont az volt amire számítottam… :O[<-nem bántásnak szánom :(  ]

Utána Bogi. Vele teljesen meg voltam elégedve :D

Majd Zsebi. Nem is olyan rossz, de eddig Bogié visz mindent :)

Zita véleménye akár versenybe is szállhat Bogiéval :)

Beszélgettünk még egy kicsit és elhatároztam hogy anyumnak bevallok mindent.

Pár hónapja( na ja, már majdnem egy év…) elkezdtem gondolkodni, hogy én akkor most milyen is vagyok? Gondolkoztam és egy kis rávezetéssel, elkezdtem kutakodni egy stílusról, témáról, hogy Mi Van, Ha. Ez a Mi Van, Ha egészen bevált. Egyre több dolognak néztem utána, egyre többet olvastam róla. És asszem azt kell hogy mondjam, mintha személyleírást olvastam volna O.O Kivéve a kinézet. Még “kicsi –.-“ vagyok és annak is megvannak a határai, hogy meddig hogy kell/kellene kinéznem\ társadalmilag elfogadott kinézetem legyen. De már előtte is tervezgettem, hogy Igen, én így érezném jól magam. És Igen, ez én lennék! Egyre többet tudtam meg, egyre több dolog igaz volt a lelki világomra és a legmélyebb, legalapabb, legigazibb személyiségemre. Vártam. Vártam. És azt hiszem, muszáj kijelentenem, nem bírom tovább magamban tartani. Mi Van, Ha, Talán…, Meglehet, Meg vagyok róla győződve hogy emo vagyok. Magamban már többször kimondtam, megállapítottam, de így mégis más. Viszont ez a színtiszta igazság. A megálmodott hajformám és színem idén még nem lehetséges :( De én várok. Így is örülök annak, hogy anya beleegyezett.

Szval, elmondtam neki a lényeget. Semmi magyarázat, csak az, hogy emo vagyok. Először meg volt “rémülve”, hogy az milyen szörnyű, meg ilyesmik, meg hogy ne legyek már az! De elmagyaráztam neki, hogy ez nem így működik… Elmeséltem neki mindent, amit feljebb írtam.  Megkérdeztem, hogy miért olyan szörnyű ez az egész? A válasz: Mert azt mondják. Hát igen, ez a baj! Az anti-társaság kitalációi, kreálmányai és a tévhitek. Elhatároztam, hogy bevezetem anyum abba, hogy tulajdonképpen mi is ez. http://emofriend.gportal.hu/gindex.php?pg=24234573 Erről az oldalról mutattam neki hogy akkor most mi van és miért. 3 dolgot elolvastattam vele és a véleménye megváltozott. Azt mondta, hogy ez egyáltalán nem rossz! Csak ő sajnos nem tudja átérezni… Meg azért kérdezett is tőlem. Például, nem értette, hogy honnan tudok a világ dolgairól. Elvégre bele születtem a jóba és nincs semmi problémánk. Ez nem ezen múlik! Én nem tehetek semmiről. Nem nagyon volt beleszólásom, hogy akkor most milyen vagyok és milyen nem. Vagyok amilyen vagyok, és nem akarom megváltoztatni. Csak az igazság és semmi más. Olyan kérdése is volt, hogy egybe függ-e az, ahogy az idegen emberekhez viszonyulok és az emo stílus. A válaszom nem. Ez két külön dolog. Teljesen. Azt is megkérdezte, hogy milyen csalódás, bánat, fájdalom ért már engem. Hát nehezen, de el tudtam mondani neki. Sírtam is :( Rossz volt rá visszagondolni. Na, akkor én komolyan depressziós voltam… Nem hazudok. Miért tenném? Aki velem volt, az biztos láthatta rajtam. Anya akkor csak egy kicsike hisztinek nevezte az elején, de utána már elküldött a francba, hogy álljak le, mert már idegesítő. Ez szarul esett. De pár hónap után, nagy nehezen kihevertem… De a felemlegetése nem tesz valami jót :(

Végül, anyum mondta, hogy mellettem áll meg ilyenek, addig, amíg nem lesz “súlyos” következménye. Sztem ebből nem lehet. Mondom, hogy a depresszió és az emo nem mindig ját együtt!! Elmondtam neki, hogy már nagyon szeretném a kinézetemmel is érzékeltetni. Ha minden jó lesz, jövőre lesz orrpircingem. És a hajam be lesz festetve feketére, piros csíkokkal és a frufrum elöl lila lenne(ugyanígy oldalra lenne növeszte mint most)

A szájpc még egyelőre nem megengedett :( Anyum ellene van. Na mindegy, majd ha 18 leszek. Addig tudok várni.

Szandy feltett egy kérdést, hogy akkor most pink-feketében fogok-e járni és szarni fogok az öltözködésre?

Hát… nem feltétlenül csak abban fogok járni. Olyan ruhát fogok felvenni, ami tetszik, amiben jól érzem magam és amit igazán illik hozzám. Szeretnék felhagyni azokkal, amiket anya vesz nekem a saját ízléséhez igazítva…

A másik rész egyáltalán nem fog változni: leszarom a márkákat. Mint mindig. Csak ilyen értelemben szarok az öltözködésre.

Lényeg: Nem kell nagy változásra számítani. Ugyanaz leszek, mint aki voltam, csak előhozom a legmélyebb, legalapabb, legigazibb személyiségemet. Ne utáljatok ezért…

Hatalmas teher esett le a szívemről :) Megtudtam, milyen vagyok, és kegyetlenül örülök neki =) Örülsz velem te is? :D Na jó, nem bszogatlak.

Van egy dolog viszont, amitől félek. Mi van, ha poser-nek/pózernek fognak tartani engem? :( Nem vagyok az.. Miért lennék? Én igazinak érzem magam… És tényleg szó sincs arról, hogy poser lennék. Csak a félelem azért meg van bennem …

Eme kimerítő beszámoló után sokkal jobban érzem magam.

Mondtam már, hogy a társadalom szar?

De ezt majd legközelebb. Már kezdek fáradt lenni.

<3

Szia és Jóéj/Reggelt/Napot

×_Hiko_×

2010. augusztus 1., vasárnap

Valaki… segítsen!

Senki sem akar segíteni téma keresésben? :( Pedig bíztam benned…

na majd keresek én egyedül…

Más…………

Az utóbbi pár hónapban elgondolkoztam néhány dologról és kíváncsi vagyok más véleményére… Először meg kéne MSN-en kérdeznem Szandy-t… Utána ha olyat mond, akkor Bogit… Meg Zsebit is… És Zitát… De nem tudom megkérdezzem-e… És azt se tudom, hogy tudnának-e rá válaszolni… Lehet hogy valaki mást is meg kéne kérdezni, akit nem ismerek, de biztos vagyok benne, hogy tud válaszolni, úgy igazán. És segíteni…